Néhány gondolat kortársaimnak

Kevés gondot fordítunk egészségünk valódi ápolására csaknem valamennyi életkorban. Itt-ott felkapott diétákat gyorsan betartunk, divatos kapszulákat kontroll nélkül bekapkodunk, ide-oda tornászni elszaladunk és néhány dolgot eszünk vagy éppen nem eszünk pár hétig és máris úgy érezzük, hogy mindent megtettünk egészségünk védelme érdekében. A napi stressz hatásokról nem is érdemes beszélni, hiszen azokat már életünk természetes velejárójának tekintjük. Mindezek könnyebben kezelhetőek 20 - 50 év között, mint 50 éven felül.

A fiatalság éveiben szervezetünk lényegesen többet bír, viszont minél erőteljesebben használjuk, annál több dédelgetést igényel majd a későbbiek során. Nem szeretnék általánosságban beszélni az „öregkorról” sőt nem is az „öregkorról” szeretnék beszélni, hanem arról, hogy kb. 50 éven felül mennyi minden „klassz” dolog várja az embert. Figyeljünk csak ezekre és közben figyeljünk magunkra.

Engedjük meg magunknak évente legalább egyszer egy alapos egészségi állapot felmérést. Ha van egy kis kopás a szervezetünkben javítsunk rajta íziben, ne halogassuk. Ha nincs semmi baj, boldogan nyugtázzuk és figyeljünk továbbra is önmagunkra. Gondoljuk végig milyen a frizuránk, milyen a bőrünk, milyen a fogazatunk, van-e súlyfeleslegünk, ápoljuk-e a kezünket, fordítunk-e elég gondot az öltözködésünkre, ápoltak vagyunk-e összességében?

Nem nagy dolgokról, sőt kifejezetten nem nagy dolgokról van szó.

Mindössze annyiról, hogy ha benézünk a tükörbe (és ez nagyon fontos, hogy benézzünk a tükörbe), legyen kedvünk máskor is a tükör elé állni. Ne keressünk kifogásokat, hogy miért nem tetszünk önmagunknak. Ne hivatkozzunk időhiányra, alkati adottságokra, pénzhiányra. Ne mondjuk, hogy nekünk már úgyis mindegy, hogy mi már így is jók vagyunk erre a „kis időre”. Ne irigyeljük a szomszédasszonyt aki 15 kg-al kevesebb, jobb a haja, vagy szebb a sminkje, mint a miénk. Inkább kérdezzük meg tőle, hogy mit csinált-csinál mindezért. Kétségtelen, hogy vannak jobb és rosszabb alkati adottságok, de mindenen lehet javítani, mindenen lehet többet vagy kevesebbet változtatni. De tenni csak mi tudunk önmagunkért!

Az ifjúság hamva bizony elmúlt és elvitte magával azt, amivel sok mindent képes volt befedni ideig-óráig. Most nekünk kell tenni valamit azért, hogy kellemesen, gusztusosan és ápoltan nézzünk ki. Miért? Hát önmagunkért és a környezetünkért. Azért, hogy jobb kedvünk legyen ha a tükörbe nézünk és ha nekünk jobb kedvünk van akkor a kisugárzásunk is vidámabb, ha pedig vidámságot sugárzunk mások is vidámak lesznek. Egy ápolt ember mosolya megsokszorozza a mosoly gyógyító erejét. Máris megvolt az értelme annak a le nem nyelt csokinak, a húsz perces tornának, a gyorsan reggel rendbetett frizurának és a fogorvosnál eltöltött kellemetlen félórának.

Hölgyeim rajta! Ifjú korunkban volt ezer trükkünk külsőnk ápolására. Nehogy azt higgyük, hogy éveink számával arányosan ezek a praktikák nem szaporodtak. Dehogy is nem, csak tessék gondolkozni rajtuk és tessék használni! Ha mi használjuk, jogunk van számon kérni ugyan ezt hasonló korú férfi társainktól is.

Ezzel pedig példát mutatunk gyermekeinknek, hogy nem kell félni az idő múlásától. Aki belül igényes és szép marad, az igényességét, szépségét, ápoltságát kívülre is meg tudja őrizni.

Szívesen várom hölgytársaim érdeklődését közös praktikáink megbeszélésére és ha kell a kivitelezésben is készséggel nyújtunk egyénre szabott segítséget.

 

Vissza